Komárom főtere a történelmi városközpont szívében. Meghatározó épülete a városháza, előtte a tér névadójának, Komárom hős védőjének, Klapka György tábornoknak egész alakos szobra áll.
A neoklasszicista építészeti stílus legjellegzetesebb emléke Komáromban a Városháza épülete. A korábbi, egyemeletes barokk városháza 1718-1719-ben épült, melyet 1725-ben átalakítottak és cseréppel fedtek be. Az évek során sajnálatos módon a földrengés és tűzvész sem kímélte az épületet, így több alkalommal is fel kellett újítani.
Komárom főtere, a mai Klapka György tér a 17. század második felében alakult ki, miután az Újvár építésével kapcsolatban lerombolták a korábbi főteret az Öregvár közelében, az ott álló városházával együtt. A mai főtér lényegében a középkori várost övező vizesárok mélyebb részén fennmaradt kis tó helyén alakult ki. A tó feltöltése után helyén piactér alakult ki. E tér északi szélénél már a 17. század végén állt egy ház, amelyet városi tanácsházának használtak. 1725-ben átalakították és cseréppel fedték be. Az 1763. évi földrengés romba döntötte. 1766-ban épült újjá, majd 1767-ben felépült rézzel fedett tűztornya is, amelynek csúcsára a Habsburg Birodalom jelképe, a pléhből készült kétfejű sas került. Az 1848. szeptember 17-i tűzvész után ismét fel kellett újítani épületét, amely azonban már kicsinek bizonyult, s 1875-ben kétemeletes, új tűztoronnyal ellátott városházává alakították át. Erre emlékeztet a torony alján feltüntetett évszám.
Az épület mindmáig városházaként szolgál. 1998 szilveszterétől tornyának ablakában 10 és 16 óra között kétóránként megjelenik egy 1848/49-es huszár alakja és felhangzik a Klapka-induló, amelyet Egressy Béni a helyőrség karnagyaként komponált 1849 augusztusában a várvédők utolsó győztes csatájának emlékére.
Klapka György tábornok egész alakos szobra, mely Komárom város egyik szimbóluma, 1896-ban állítottak fel, majd (miután 1945-ben eltávolították) 1991-ben került vissza a városközpontban található Klapka-térre.
Beküldés - Hibabejelentés
